Egy közkatona története alapján:
A ködvölgyi sáncot félkörben bekerítették a támadó orkok… Soktucatnyian… Volt köztük ogre, troll, s sok egyéb szörnyűség… Ám ekkor még nem volt félelem a szívemben. Ami ez után jött az azonban megszokhatatlan, nyílzápor, méghozzá kétoldalról, ám ekkor Szépszemű letekintett reánk!
A sáncok mögötti erdőben rejtőző lovasság előtört, a csatagwuffok szinte falták a távolságot, Szépszemű szolgálói voltak valamennyien… Látni véltük soraikban Jaq on-Daert, kinek lándzsája vagy féltucat orkot átszelt!
Sőt ott volt Thomas Lyen-Mortot is, Sziklaöböl fegyvermestere… Azt beszélik mindketten az ostrom kezdetén tértek vissza a városba egy különleges küldetésről, méghozzá Istennőnk akaratából.
De voltak ott biza Szellemlovagok is… Cygnus de Arcless, Nil Reim alakját bizton láttam, na meg persze azt is, ahogy megfut előlük az ellenség… a csapatot Alexius Mor-Bain vezette, Szépszemű főpapja.

A szörnyek megízlelték az istennő haragját, büntetlenül senki sem vonulhat Sziklaöböl ellen. Akkor este ott csodás fények gyúltak a sánc felett, s azt beszélik, még a sámánjuk lába is megremegett… Van aki azt mondja az mágia volt, de szerintem égi csoda, hiszek benne…
A lényeg a lényegben akkor az orkok, ogrék és trollok csak úgy futottak, s tucatnyian lelték halálukat a sánc alatt, kitettünk magunkért mind!

Áldassanak Sziklaöböl hős védői!