Ellesett beszélgetés a Lappányban, mely megesett Szilaj Hebrencs halász és jókomája Sajta Kemenc rakodó munkás között, kik nagy barátai a Lappány tündéreinek, no meg a jóféle bornak.

- Te pajti! Ezek a menekült elfek úgy gyülekeznek a városban, mint kiöntött halbélre a sirályok! Azt beszélik a kikötőben, hogy a külvárosi bozótosból kivágtak egy kertre valót, s újholdkor az Öreg Kőnél gyereket áldoznak erdei isteneiknek! Vadak ezek pajtás, én mondom, civilizálatlan erdőlakók!

Bölcs bólogatás, majd…

- No…igyunk, ne csak beszéljünk!

Hosszú korty után:

- Bizony úgy vagyon az koma! Kell a gyerekek vére a linissához!

S újabb hosszú kortyok következnek, míg a város két “bölcse” az asztal alá nem dűl.