Évek óta vezetem már a klánt, és a hajót. Évek óta munkálkodom a Városért és a Klánért, akiket mindennél jobban szeretek. De honnan indult mindez? Hogyan lettünk kétes hírű távolrévi kalmárokból Sziklaöböl Tengeri Céhének büszkeségei, és a Parti Őrség vezető klánja, és Corvus szerte megbecsült kereskedők?
Nekem már „könnyű”. Én kapitánynak születtem. Erre neveltek. Az apám Fred is az volt, és az ő apja Mortimer is. Sőt már az ő apja Balage is. Bár ő még egyszerű cápavadászként kezdte, de a lényeg az ő életében történt…
Mára már a legendák homályába vész a név, és talán csak a Városi Tanács irattárában, meg a családom naplóiban lelhető fel. Mégis az ő volt az, aki a klánt elindította a nagyság útján.
A hírhedt Nicandros és társa Black Boy örökébe lépő Zazeerath Zedric volt, aki páratlan érzékkel kormányozta a klán hajóját hol nyugodtabb, hol veszélyesebb vizeken. Zazze, ahogy barátai hívták, mindig megtalálta a jó megoldást, kiváló diplomáciai érzékkel békített ki klánokat és városokat… emlékezzünk csak Távolrév és Sziklaöböl első találkozására.
Egy ilyen tehetség, egy ilyen név, nem merülhet feledésbe, még ha másfél évszázada élt is. Sokan köszönhetnek neki nagyon sokat, és én büszkén hordom az ő általa először viselt arany sárkányhímzést a szívem fölött.
Zazee emléke örökké él.