Halljon szót Sziklaöböl népe! A Városházán hatalmas ünnepséget és azt követően zenés-táncos mulatságot szervez a Céh, a sziklaöbli Tanács és a városőrség. Az ünnepség lebonyolításáért felelős Morganus Yl Chays, a Szellemlovagok nagymestere az Áradás havának 30. napjára tűzte ki az eseményt, így hát a hölgyek és asszonyok sietve szedjék elő legszebb ruháikat, legények és urak pedig díszes mellényüket.
A bál közben a város útja mellett épülő tornyokra létrehozott alapba bárki adakozhat, legyen az öreg vagy fiatal, férfi vagy nő, nemes vagy nemtelen. Az ételekről és italokról a városőrség dicső katonái, a jókedvről és zenéről pedig a Torzonborz Trió gondoskodik.

Tisztelt Sziklaöbli városi Tanács!

Ezen levelemben, megerősítve klánom pecsétjével szavaim igazságát, adom tudtára Önöknek, hogy a Hímzett Tekercsek Szövetsége, meghallván az Önök szavát, az ötbányai út mentén felépített egy őrtornyot, hogy onnan kémlelje az utat és környékét, hogy alkalomadtán gyors híradást adhasson ellenség felbukkanásáról!

Továbbá tudatom Önökkel, hogy a Hímzett Tekercsek szövetsége a mai naptól, míg áll a torony, melyet Kémlelőnek nevezénk el, állandó őrséggel felügyel ezen toronyban városunk biztonságán! Tesszük ezt szeretett városunkért, védőszellemeink, Holdasszony és A Láthatatlan vadász áldásával!

Kelt ma, a corvusi időszámítás 627. évében, az Áradás havának 22. napján, a Hímzett Tekercsek Szövetségének nevében

Karold Aureus, a klán tudósának keze által

A távolrévi királyi udvar keresi azt az ékszerészmestert,
aki a három koronát…
az Érkezők koronáját,
az Invictusok koronáját
és a Fehérhoni koronát
egy fennséges remekműben egyesíti!

Természetesen nem ingyen!
Aki ezen feladatot teljesíti,
az nem csupán Corvus leghíresebb ékszerésze lesz
most és mindörökké,
de hetvenhétezer arany is üti a markát!

Késlekedésre idő nincs!
Mire felvirrad az Áradás havának 25. napja,
a révi királyi fellegvár udvarán
megkezdődik a mester kiválasztása!

Jöjjetek, a Kapuk dicsőségére!

Mint az már ismeretes lehet a helyiek előtt, az Ötbányai út védelmére, öt erős és magas torony fog -reményeink szerint-, hamarosan megépülni, melyek közül az elsőt és a városkapuhoz legközelebb esőt, a Szellemlovagok rendje kapta, vállalt feladatának tárgyául. A tervek már készen, de annyira biztosan, hogy megkezdhessük a munkálatokat, kezdve az alapok lefektetésével, állványzat állításával, s megannyi munkálattal, mit idejében kell megindítani. Roppant munka vár reánk, nem tagadom, ezért is kérjük szakmájuk, művészetük mestereit, munkálkodjanak bár Corvus bármely szegletében, hogy segítsenek benne, hogy az álom alakot ölthessen! Várunk tehát:

- Ácsokat, kőműveseket és pallérokat, s ásásra, falazásra, szállításra, mindenféle munkásokat!
- Kereskedőket, hozzáértőket, kik meg tudják állapítani, melyek a legjobb anyagok, fák és kövek, ércek, mik szükségesek a munkálatokhoz, s azokat be is tudják szerezni.
- Törpe kő-, s elf fafaragókat, gnóm mérnököket, minden faj legkiválóbb tehetségeit!
- Kiváló kovácsokat, kik megalkotják majd annak a gépnek fémvázát, mely fénnyel fog jelezni a torony tetejéről, ha veszély közeleg a város felé. S ugyancsak, vár rájuk munka a felvonóhíd, s a kapuk szerkezeteinél is.
- Mesteri ékszerészeket, kik képesek vékony aranyfüstöt képezni, s felvinni tükröző felületére a korábban már említett gépnek, mely a fényt összetereli majd azon lencsére, mely célja felé vetíti az üzenetet. Ezen üveg vagy kristály remek elkészítése, kicsiszolása, szintén az ő kezük ügyességét fogja dicsérni.
- Herbalistákat, gyógyítókat, mert ha mástól nem, hát lehulló tégláktól, s más elszabadult terhektől, de várható sebesülés a munkálatoknál.
- Szakácsokat, csaplárokat, kik a munkások asztalát elborítják, minden földi jóval, hiszen éhes gyomorral nem lehet jól munkálkodni, sem száraz torokkal napot lezárni. Ugyancsak, zenész kobzos, minden mulattató, szívesen látott, ki megvidámítja majdan egyhangú napjainkat!
- Fegyverforgatókat is, hiszen a Ködvölgy kapujában, mely az egyik legveszélyesebb vidékünk, nem lehet gondtalanul járni s kelni, nem különben, építeni.
- Minden egyéb, hivatásának élő, s abban nevet szerző Érkezőt, ki tudásával hozzátehet munkánk remekléséhez, s osztozna erőfeszítéseinkben!

Kérjük tehát, hogy ki érez magában erőt, késséget és akaratot, hogy nevének dicső emléket állítson, egy pompás torony formájában, ne habozzon, de jelentkezzen dologra! Mit megtehet, levélben a Szellemlovagok nagymesterénél, ugyanők rendházában, Sziklaöbölben, vagy bármely küldöttünknél, ki járja majd Corvus más városait is, toborozván mestereket korunk egyik legnagyobb építkezésére, s általa egy nagy ívű kalandra. S bár a Szellemlovagok jussa elnevezni a tornyot, ezt a megtiszteltetést megosztanánk minden, a munkában is vélünk osztozókkal, így várjuk majd a javaslatokat az elnevezésére, s a fénnyel üzenő találmányéra, melynek összetett harmóniáját, becsülhetik az eszes gnómok is! Fel tehát, dologra mind, ki kőben akarja látni tudásának nyomát, s vésve nevét, mint ki alkotott maradandót Corvuson!

Küld áldást, s jókívánságot, munkában leendő társainak:

Morganus Yl Chays nagymester, s minden Szellemlovag

Közhírré tétetik!

A Sziklaöbli Tanács a Céh kérésére megvizsgálta egy lehetséges Távolrév-Fehérhon háború következményeit. A Céh beadványához külön említést csatolt a Thrillion Kapui Egyház.

A Tanács helyt adott azon kérésnek, mely szerint nyomatékosan kijelentjük: Sziklaöböl nem támogatja Fehérhont. Ennek oka a lakosok és a város egészére a következő: amennyiben Távolrév elveszne, olyan nagymértékű menekülthullámmal kéne szembenéznünk, ami a város homogenitását, gazdagságát és biztonságát is kikezdené. A zöldvölgyi menekültekkel nekünk annak idején komoly gondunk nem volt, mert továbbmentek, a távolréviekre ugyanezt nem tartjuk hihetőnek. Sőt mi több, a Tanács tagjai egyetértettek abban, hogy ha bármelyik más városból menekülni kéne, Sziklaöböl lenne az egyetlen ésszerű hely a letelepedésre.

A Tanács elfogadta és kihirdeti a Thrillion Kapui Egyház megjegyzését is, miszerint Fehérhonban a többség a Természet vallások valamelyikében hisz, míg Távolrévben a Thrillion Kapui Egyház egy méltán híres temploma áll. Így a Tanács minden Thrillion Kapui Egyház hívet arra kér, hogy egy ilyen háborúban ne tagadják meg hitüket, és segítsenek ott, ahol az Egyház rászorul.

A Tanács aggodalmát fejezte ki azon pletykával szemben, miszerint több sziklaöbli klán is Fehérhont segítené. Ezt a város érdekei nem diktálják, így javasoljuk azon klánoknak, akik tényleges támogatást nyújtanának, hogy hagyják el a várost, ugyanis tevékenységükkel veszélyeztetik a várost, lakosságát és annak jólétét, ez pedig az alábbi törvényünket sérti:

“8. A város árulóiról

Mindazon személyek és klánok, kik a város és/vagy annak vezetése ellen tesznek, a város árulóinak tekinthetők. Az árulók büntetése általában halál (kivételes esetben lehet börtön vagy számüzetés).”

Bízunk abban, hogy a sziklaöbliek szíve és esze a városőrség fegyverei nélkül is a helyén van, és Tanácsunk hirdetménye után belátják, hogy egy Távolrév-Fehérhon háborúban nekünk kinek az oldalára érdemes, és kinek az oldalára nem kell állnunk.

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Sziklaöböl Tanácsának rendelete

Sziklaöbölből a korábbi felszólítás és figyelmeztetés ellenére sem költözött el senki, így mindenki magára kötelezőnek tekintette a Tanács rendeletét. Azonban most jelentette a Városőrség, miszerint egy Sziklaöbölhöz közeli távolrévi megfigyelő Fehérhonban a Szellemlovagok jelvényét látta.
A Szellemlovagokat felszólítjuk, hogy tagjait azonnal rendelje haza, továbbá fizessen be a Tanácsnak 50 lélekszilánknyi kártérítést bűnbánat gyanánt. Amennyiben ezt három napon belül nem teszik meg, úgy kilakoltatnak, és teljes vagyonuk elkoboztatik.

Sziklaöböl Tanácsa meghallgatva a Szellemlovagokat a rájuk vonatkozó büntető rendeletét érvényteleníti, ám felszólítja őket, hogy Fehérhont a Távolrév-Fehérhon vita rendeződéséig mindenképpen hagyják el.
A Tanács továbbá kívánatosnak tartja, hogy a Szellemlovagok bizonyítva a közjó iránti akaratukat, 3 templomőrrel gazdagítsák a Kapuk Templomát.

Vajon ki, vagy mi Sziklaöböl?
A Céh, vagy a SziTa? Kik árulót kiáltanak?
Vagy tán a város polgárai, klánjai?

Tán még az is lehet, hogy az az áruló, ki most árulót kiált? Bizony mondom néktek, még az is lehet!

Hát az egyház? Templomunk, melyben eddig megfért Corvus összes vallása? Vajon nem áruló-e, amikor megtagadja egy miatt a többit? Bizony mondom néktek, áruló!

Hát gondoljátok meg polgárok!

*A Szellemsárkány az emlékezet óta a konfliktusokat diplomáciai úton kezelte. Nagytiszteletű, és hőn szeretett Zazeerath Zedric hagyománya ez, és én nem fogom megszakítani.
Sziklaöblöt bármi áron védjük. De támadóként nem kívánunk fellépni.
De mivel más kiutat nem látok, hogy a háborús konfliktusból kimaradhassak, a Tengeri Céh kapitányától kapott tisztemről nyilvánosan lemondok.

Nem félek emelt fővel bevallani, hogy Fehérhonban személyes barátaim vannak. Ha ezért büntetés jár, ám legyen.

A Városi Tanács parancsait nem szegem meg, nem teszek semmit Távolrév ellen, ám nem is támadom meg Fehérhont, és semmi szín alatt nem ártok az ottani barátaimnak. Se közvetlenül, se közvetve nem okozok hátrányt nekik.

Mivel Távolrévben is vannak barátaim, klánunk baráti klánjai, ez a konfliktus számomra igen kellemetlen. Mivel emiatt teljességgel összeférhetetlen vagyok, ezért a Távolrévi megbízotti rangomról lemondtam.

Maradva továbbra is városunk hű embere.

Tisztelettel:
Sebhelyes Blasie

Városunk vezetősége döntött. Távolrévet vette pártfogásába. Ami azt jelenti, hogy városunk ellen való vétek lenne Fehérhont támogatni. És ez így is van rendjén. Vesszen mindenki, aki szívében Öböl ellen tenne!
Fel kell adni az őrségnek, bejelenteni a Városházán, minden követ megmozgatni, hogy a majdnem-árulók elnyerjék méltó büntetésüket! Én mellette állok bárkinek, aki hőn szeretett városunkat kívánja védeni!
Nem hiszem, hogy lenne olyan galád, alávaló, utolsó féreg, hogy holmi múltban történt sérelmekért, elmaradt adósságért vagy egyszerű utálat miatt beárulná városunk polgárát. Elvégre ez csak az éppen aktuális helyzet kihasználása lenne. Miért is rendezné le bárki is ily módon a nézeteltérését mással, városőrök hadával a háta mögött? Ki lenne oly gerinctelen, hogy némi pénzért tanúkat fizet, hogy bizonyítsák, ellenlábasa a város ellen, Fehérhon mellett szólott? Ki lenne képes olyan gyalázatra, hogy alaptalanul a másikat megvádolja, holmi szem és fültanúkra hivatkozva? Elvégre Öböl igazságszolgáltatása gyors, és könyörtelen.
Az ő szava a többi ellen? Vajon kinek hisznek? Biztos vagyok benne, hogy minden panaszt alaposan kivizsgálnak majd, és nem vágják egyből börtönbe, esetleg máglyára a bepanaszoltat. Semmi olyasmi, hogy hulljon a férgese, majd az Égiek kiválogatják. Itt igazság van, nem holmi kizsákmányolható büntetés!
Jól gondoljátok meg szavaim, polgárok! Nem szabad felelőtlenül bepanaszolni másokat! Az sokkal egyszerűbb lenne, mint verőlegényeket összeszedni, és eltörni a lábát. Épp ezért, ne is elmélkedjetek rajta!
Roppant gonosz és ésszerű megoldás lenne, tudom, de…

Felelősséggel tartozunk egymásért!

Én Dimitrij Dormatov, ki egyezséget kötöttem Távolrévvel annak érdekében, hogy Céhünk és városunk Távolrévben is fejlődjék, gyarapodjék és gazdagodjék, az alábbi feladattal bízom meg Sebhelyes Blaise kapitányt, a Céh távolrévi megbízottját:

Távolrévre vészes idők várnak. A Céh mindent megtesz, hogy ezen vészes időkben a területeit megvédje. Elrendelem fővesztés terhe mellett, hogy Blaise kapitány mindenben támogassa Távolrévet, legyen szó akár támadásról, akár a város védelméről, és embereit is eme parancs szerint irányítsa.

Továbbá felhívom minden sziklaöbli polgár figyelmét arra, hogy Céhünk Távolrévben épp a közelmúltban erősödött meg. Nagy hiba és a városunk elleni bűn lenne egy nem hajózható, nehezen megközelíthető, aprócska falu támogatása. Szószólóinktól pedig bárki értesülhet a felhívásainkról.

D. D.
*pecsét*

Dédapám iratait rendezgettem, amikor kezembe került ez a pergamen, amelyen az öreg egy különös beszélgetést írt le, afféle tudós hablatyolást egy kupa bor mellett a semmiről. Mert a tudósok még a semmiről is el tudnak vitatkozni! Főleg boros kupa mellett! Ebben én is hasonlítok dédapámra, kit nevezének Respectusnak, bár az én nevem Argent. De a tudomány és a bor szeretete közös bennünk!

“Éjfél van…huszonnégy óra…vagy nulla óra? Helia szerint a kettő között csak egy pillanat van…
szerintem meg érdekes ez a pillanat…
Helia szerint ez a pillanat a Nagy Semmi…én megkérdeztem, miért nagy? Van kis semmi is? Mire ő, azt felelte, hogy nincs kis semmi…a semmi az nagy, mint ahogy nagyok a hegyek…mert kis hegy sincs, mert akkor már az csak domb…én csak bölcsen bólogattam!
Nézz körül a térben, mely körülvesz bennünket…három dimenzió, három kiterjedés…szélesség, hosszúság, magasság…aztán ülj le a könyvtárban az asztalhoz, teríts magad elé egy pergament és rajzolj rá…itt már nincs csak két kiterjedés…szélesség és hosszúság, a magasságot elvesztettük…ez a sík…aztán felejtsd el a pergament, a síkot és csak azt az egy szem vonalat nézd, amit húztam rá…ennek már nincs szélessége, csak hossza…előállt az egydimenzió… végül tégy az egyenes mellé egy pontot…ennek már hossza sincs…eltűntek a dimenziók…nincs ott semmi, csak egy pont!
Így képzelem el én a Nagy semmit…nincs kiterjedése, mégis létezik…mint éjfél és nulla óra között az a nemlétező pillanat!”

Erről Távolrév városa jutott eszembe. Mert ott lassan az utolsó órában vannak! És könyörtelenül közeledik a Nagy semmi! Vagy a Kis semmi! Kinek hogy tetszik!
Figyelmezzetek hát feleim, sziklaöbliek, nehogy szeretett városunk is oda jusson! Abba pontba, mely éjfél és nulla óra között van! (Vagy nincs)

Sziklaöböl soha, soha nem juthat Távolrév sorsára!

Argent Cicatrice
A Hímzett Tekercsek Szövetségének bölcs könyvtárosa