A tavalyi év nagy sikerére tekintettel, kocsmák közötti versenyt ugyan nélkülözve, de annál nagyobb várakozással telve, várják Sziklaöböl fogadói, ünnepi hangulatot elhintve, a tisztelt nagyérdeműt! Ilyenképp, a Fogadó a Zsugorihoz is előveszi legjobb formáját, felölti fenyőillatból szőtt ruházatát, leporolja elhasználatlan mókáit, s készíti elő korsóit. Italra, vigalomra fel mind, ki a sötétség legmélyebb pontját sem féli, hanem várja az óra fordulását, haladván ismét jobb idők, a virághozó tavasz felé, bizton s naponként.

A rendezvény fővédnöke, -ki más is lehetne-, a hely üdvös tündére, a polgárság ügyének zászlóvivője: Kagylos Snat kisasszony, tanácsnok. A Szellemlovagok rendje pediglen, megköszöni neki, hogy segítette az egykori Ötbánya lakóinak letelepedését, ügyeik sikeres elintéződését, s előre azt is, hogy lehetőséget teremt ismét, egy pazar estére! Mert ne feledjük: noha a Fenyőállítás eredetileg törpék ünnepe volt, bennük testvérekre leltünk, s most már bátran mondhatjuk: közös Sziklánk, közös harcunk, közös vigadalmunk!

Ami elmaradni látszott, csak késett, de idén már felfedjük teljes valójában, mit is jelent az esemény elnevezése: “Csümölgetés Medallion emlékére”. Medallion kisasszony, városunk hajdani polgára, mondhatjuk bátran, hős volt törékeny alkattal is, teljes valójában. Mert nem csak fegyver által győzedelmeskedhet, Érkező szörnyeteg felett, de bizony észnek erejével is! A Tudósok Szabad Páholya, a sárkánytámadás sötét óráiban, élén az említett virágszállal, szellemi párbajban győzte le a rettenetes jégsárkányt, vértelen űzte el a dögöt, pusztán találós rejtvényekkel. A csümölgetés tehát emléket állít neki, egy hajdani csodás közösségnek, melynek tudományos munkáját igyekszik a Szellemöböl Szabadegyetem továbbvinni, s az eszmének: ész által elérhető a lehetetlen túlpartja is! Aki tehát nem csak habzó serre, víg dalokra vágyik, de egy kis furfangos tornára is, ne várjon, jöjjön a Zsugoriba, s kiáltsa velünk együtt: “Csümő, csümő, mi az?!”

S hogy mi is az a csümő? Ugyan, ki tudja már azt! De nem is lényeges, miként az sem igazán, hogy helyes vagy helytelen válasz hangzik-e el. Sokkal inkább az út, melyet bejár a szellem, a kérdés kifundálásától, a rejtély megoldásáig…